Héber feliratos 2600 éves pecsétnyomót találtak Jeruzsálemben

Régészet

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Jeruzsálem, 2019. április 1., hétfő (MTI) – Héber feliratos, 2600 éves, kőből készült pecsétnyomót találtak a régészek Jeruzsálemben egy ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű dombon, a mai Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon tárták fel az ókori kincset.
Az első szentély idejében, vagyis a babiloniak hadjárata előtt készült pecsétnyomó egy emeletes középület maradványai között volt, melyet valószínűleg a hódító babiloniak romboltak le Kr. e. 586-ban, a város elfoglalásakor.
A pusztítást a leomlott kőfalak, az égett fagerendák, a törött cserepek sokasága bizonyítja, az épület hajdani pompájára a gondosan megmunkált építőkövek és a második emelet terméskő padlólapokból készült padlózatának töredékei utalnak.
A kicsiny pecsétnyomóba héber szavakat véstek: Netan-Melek, a király szolgája. Ez a név a Bibliában, a Királyok második könyvében is előfordul, ahol a Kr. e. 7. század végén élt Jósiás júdai király vallási reformjairól számol be a szent szöveg.
A király szolgája kifejezés magas rangú hivatalnokokat jelöl a Bibliában. Netan-Meleket személynevén, apja nevének megjelölése nélkül említi a megtalált pecsét, ami azt jelzi, hogy kortársai körében közismert ember volt, és mivel a lelet kora is megegyezik a leírt eseményekkel, minden bizonnyal a Bibliában szereplő hivatalnoké lehetett a tárgy.
A személyes pecsétnyomókat vagy bullákat gyakran gyűrű részeként viselték, általában dokumentumok, levelek vagy árucikkek lezárására, plombálására használták és a tulajdonos vagy a küldő személyazonosságát, néha hivatalát jelölték velük.
II. Nabú-kudurri-uszur kétszer is feldúlta Jeruzsálemet: először Kr. e. 597-ben, amikor letaszította trónjáról Jójákim júdai királyt, és helyébe ültette Cidkiját, aki később fellázadt ellene, ezért Kr. e. 587-ben büntetőhadjáratot indított, lerombolta Jeruzsálemet és Bibliában leírt “babiloni fogságba” hurcolta lakóinak egy részét.
Az óváros középkori falai mellett található Giváti parkoló helyén a legősibb időktől, nagyjából Kr. e. 1000-tól, Dávid király korától a 20. századi palesztin brit mandátum koráig épületek álltak, a régészek a felszíntől időben visszafelé haladva sorra tárják fel a különböző korok emlékeit.

hsz \ pbe \ gkv

MTI 2019. április 1., hétfő 9:21

A kép illusztráció!

Ha teheted, támogass bennünket!


Köztudomású, hogy a magyar független és ellenzéki sajtó erőtlen és kiszolgáltatott, ezért szinte minden orgánum támogatást kér, mert támogatásra szorul. Mi aztán pláne - ez nem panasz, csak tény :). Ha teheted, és támogatsz bennünket, azt hálásan köszönjük! Ide kattintva indíthatod el a Paypal Donate segítségével a támogatásodat - már 1000 forint is sokat segít!>>

About Káró Adrienn

Weboldal szerkesztő és szövegíró vagyok. Az internetet lényegében a kezdetek óta használom. Saját weboldalaim működtetésénél fogva mindig a hiteles információk átadására törekedtem. Az elmúlt húsz év alatt az internet egy turkálóvá nőtte ki magát, ahonnan igyekszem megtalálni és megmutatni a valódi értékeket.

View all posts by Káró Adrienn →