Az új EU-s szerzői jogi szabályozás és a 13-as cikkely – interjú Dr. Léhner Zsuzsával, szerzői jogi szakértőnkkel

2019. március 26-án az Európai Parlament megszavazta a szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását, köztük olyan vitatott cikkelyt is, amely ellen korábban internetes cégek és a szabad internetért kampányolók felszólaltak.

A köztudatba 13-as cikkelyként bekerült módosítások és maga a szerzői jogi szabályozás megújítása nagy port kavart fel. Aggódnak a Youtube-erek, hogy ellehetetlenülnek a tartalomszolgáltatásban. Aggódnak a saját weboldallal rendelkezők, mert attól félnek, hogy újabb felugró üzenetekkel kell majd zaklatniuk a saját látogatóikat, pedig abból már a GDPR kapcsán is több mint sok van. Aggódnak természetesen az óriáscégek is – ők fel is szólaltak a szabályozás ellen –, hiszen újabb erőforrásokat kell a szolgáltatásaikba bevonniuk, hogy ellenőrizzék a felhasználók által feltöltött, közzétett tartalmakat szerzői jogi szempontok szerint. Ugyanakkor boldogabbak lettek az alkotók, hiszen ez egy magasabb szintű védelmet jelent az alkotások számára.

Megkértem dr. Léhner Zsuzsát, aki szerzői jogi szakértő ügyvéd, hogy segítsen tisztába tenni az ellentmondásokat. (Zsuzsával évek óta ismerjük egymást, rendszeresen dolgozunk is együtt, így maradunk a tegezésnél.)

Meglepődtél, amikor megkerestelek ezzel a témával, hogy pánikolnak a Youtube-erek és a vloggerek a 13-as cikkely miatt?

Nem igazán, mert minden jelentősebb változás indulatokat vált ki, különösen, amikor még nem is teljesen egyértelmű, pontosan miről van szó, és sok a kérdőjel akörül is, hogy az irányelv változása mit hoz majd a gyakorlatban.

Beszéljünk kicsit a már meglévő, magyar, 1999. évi LXXVI. törvényről. Mennyire védi ez a szerzői jogokat? Jelen pillanatban van erős szerzői jogi védelem Magyarországon?

A törvényi védelem jó, és a megsértett szerzői jogok kapcsán is megfelelő kereteket ad a fellépéshez. Más kérdés, hogy az érintettek mennyire ismerik a lehetőségeiket és mennyire élnek ezekkel adott esetben.

Fontos tudni, hogy a szerzői jogok a törvény erejénél fogva védelmet élveznek a szerzői mű létrejöttétől kezdve, ahhoz nem szükséges semmilyen további lépés, adminisztratív eljárás, nyilvántartásba vétel. Ez különbséget jelent például a védjegyhez és a szabadalomhoz képest.

Amire a szerzőknek figyelniük érdemes, az a problémamegelőzés, így a megfelelő tartalmú és formátumú felhasználási szerződések megkötése, valamint a bizonyítás megkönnyítése arra az esetre, ha mégis jogsértés történne. A művek Önkéntes Műnyilvántartásba vétele a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál például kitűnő bizonyítási eszköz lehet a későbbiekben.

A magyar törvény és jogszabályi rendszer fel van készülve a modern kor kihívásaira, az internetes felületeken zajló folyamatok követhetetlenségére és arra, hogy globális óriáscégek ráteszik a kezüket mindenre – persze bevallásuk szerint jóhiszeműen?

Attól tartok, erre egyik jogrendszer sincs teljesen felkészülve, hiszen a jogalkotás és a jogérvényesítés jellegéből adódóan sokkal lassúbb és körülményesebb, mint az internetes folyamatok, különösen a határokon történő átívelés miatt. Ezért is gondolom, hogy jobb minden tőlünk telhetőt megtenni a saját tartalmaink védelme érdekében a megelőzés keretében – értem ezalatt a technikai és jogi védelmet egyaránt –, mintsem abban bízni, hogy majd utólag az igazságszolgáltatás révén szerzünk érvényt igazunknak.

Milyen alapfogalmakkal kell tisztában lennünk laikus felhasználóként és esetleg érintettként?

Szerzőként és felhasználóként is érdemes tudni, hogy a szerzőnek vannak személyhez fűződő és vagyoni jogai. Az első kategóriába tartozik a mű nyilvánosságra hozatalának, a szerző neve feltüntetésének, valamint a mű egysége védelmének joga, míg a második csoportba tartozik többek között a nyilvánossághoz közvetítés, a terjesztés, a többszörözés és az átdolgozás joga. A szerző felhasználási szerződéssel adhat engedélyt műve felhasználására, a felhasználó pedig ennek fejében köteles díjat fizetni. Természetesen vannak nem engedélyköteles, díjfizetési kötelezettséggel nem járó, úgynevezett szabad felhasználási esetek is, ezek körét érdemes tanulmányozni. Ilyen például a magáncélú másolás, az idézés és az iskolai oktatás keretében történő felhasználás.

Ma hogyan érvényesítheti az érdekeit az, akinek megsértik a szerzői jogait?

Érdemes először az alternatív vitarendezés eszközeivel élni. Ilyen például az értesítési és eltávolítási eljárás, amikor a jogsértő weboldal tárhelyszolgáltatójához fordulunk a sérelmes tartalom kapcsán. Alternatív vitarendezési mód a mediáció, de ügyvédi segítség igénybevételével is rendezhető a probléma peren kívül. Ha ezen próbálkozások egyike sem járna sikerrel, természetesen nyitva áll a peres út is.

Mi volt az Európai Parlament célja ezzel az új szabályozással?

Az elsődleges cél mindenképp az eddig eléggé háttérbe szorult szerzői jogok hatékonyabb érvényesítése volt. Bár felhasználói oldalról nézve – főleg az eddig megszokottakhoz képest – ez hátrányként tűnhet fel, azonban a felhasználóknak érdemes az érintett szerzői jogi jogosultak helyébe is beleképzelniük magukat. Nem egyszerű, de a fogyasztói, tartalomszolgáltatói és a szerzői, alkotói oldal érdekeinek egyszerre kell érvényesülniük, és hogy ez miképp lehetséges, azt majd a gyakorlat fogja kialakítani.

Lényeges változás, hogy a YouTube és társai, mint platformok a jövőben nem tárhatják szét a karjukat, hogy ők csak felületet biztosítanak és semlegesek, hanem jogi felelősséggel tartoznak majd a közzétett tartalmakért. Emiatt a szerzői jogi jogosultakkal megfelelő felhasználási szerződéseket kell kötniük.

Fontos tudni, hogy nem a felület felhasználóinak, tehát például nem a vloggereknek kell engedélyeket szerezniük és szerződéseket kötniük, ez a platformszolgáltatók kötelezettsége lesz. Ezeknek a szolgáltatóknak pedig nem érdekük, hogy a könnyebb utat választva minden tartalmat letiltsanak, hiszen így egyúttal a saját szolgáltatásukat és bizniszüket is korlátoznák.

A rutinos olvasók már tudják, hogy minden, amit az Európai Parlament megszavaz és elfogad, az a nemzetek szintjén két év múlva kerül majd bevezetésre. Jól értjük, hogy bármi is szerepel a törvényben, van két évünk felkészülni rá, megtanulni vele együtt élni?

Kicsit pontosítanék: átültetni csak az irányelveket kell, a rendeletek a hatálybalépésükkel azonnal alkalmazandók a tagállamokban. Az irányelvekben mindig egyedileg kerül meghatározásra az átültetési határidő – ennél az irányelvnél ez eredetileg 18 hónap lett volna, végül 24 hónapot állapítottak meg. Az előzetes megállapodást egyébként még az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia, ezután lesz majd két év az új szabályok nemzeti jogba történő átültetésére.

A mostani felhajtás után te számítasz arra, hogy két év múlva újra előkerül majd a téma, ugyanilyen, vagy még nagyobb intenzitással?

Várható egy ilyen hullám, hasonlóan a GDPR-szabályok bevezetése körüli izgalmakhoz.

Nézzünk néhány konkrét példát, amikre az olvasóink is rákérdeztek! Egy Youtube-er, illetve olyan felhasználó, aki főként videókat készít például saját kamerájával, mostantól ki kell, hogy takarja a cégek és márkák logóit, feliratait? Ez szerzői jogi kategória egyáltalán?

Ezek a logók – amik egyébként védjegyként védettek, de például grafikai műként egyúttal szerzői jogi védelem alatt is állhatnak – éppen azért készültek, hogy az adott cég vagy márka ismertségét növeljék. Ha tehát a kérdéses videó tartalma nem sérti a jogtulajdonosok érdekeit (mondjuk nem becsmérlő rájuk nézve), illetve a videó közzététele és benne a kérdéses logók megjelenítése nem haszonszerzési céllal történik (azonban a reklámbevételek is ilyennek minősülnek), úgy álláspontom szerint semmilyen hátránytól nem kell tartania a videó készítőjének, ha nem takarja ki ezeket a logókat és feliratokat.

Mi a helyzet azokkal a vloggerekkel, gémerekkel, akik gyakorlatilag azzal keresik a kenyerüket, hogy számítógépes játékokkal játszanak, ezt videóra veszik vagy élőben közvetítik, és a megtekintések illetve reklámok megjelenítése után például a Youtube és a Twitch juttat nekik a reklámbevételekből. Ők egy az egyben mások szellemi termékét használják egyrészt a köz javára – hiszen sok kezdő játékos sokat tanul ezekből a videókból –, másrészt saját javukra, hiszen jut nekik a reklámbevételből, harmadrészt a videós platformot biztosítók javára, hiszen így lesz náluk forgalom, de ne feledjük magukat a hirdetőket sem, akik számára fontos a megjelenési lehetőség. Mi várható az ő esetükben, ami talán a legbonyolultabbnak tekinthető?

Ahogy előzőleg említettem, az új szabályozás nem a felhasználókra, tehát nem a vloggerekre, gémerekre vonatkozik, hanem a platformszolgáltatókat érintik a változások: minden szükséges engedélyt nekik kell majd beszerezni.

Mi vár azokra, akik például saját weboldalukon fórumot üzemeltetnek, ahova a felhasználók képeket is feltölthetnek. Nekik külön mesterséges intelligenciát kell alkalmazniuk, hogy szűrjék a tartalmakat? Vagy csak előzetes moderáció után engedhetik ki ezeket a közzétett anyagokat? Ugyanez vonatkozik a szövegekre is? Kell egyáltalán előzetesen szűrni?

A 13. cikk elsősorban azokra a szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek profitszerzési céllal tesznek elérhetővé jogvédett tartalmakat. A non-profit oldalak és az olyan szolgáltatások (például blogok), ahol a jogvédett tartalmak jelenléte nem elsődleges, nem szerepelnek az engedélykérésre kötelezett szolgáltatások között. De álláspontom szerint a bloggernek és a weboldal tulajdonosának ez esetben is tiszteletben kell tartania a szerzői jogokat.

Az Irányelvben egyébként külön szabályok vonatkoznak a kis- és középvállalkozásokra, az ebbe a kategóriába tartozó bloggereknek tehát nem kell mesterséges intelligenciát használniuk vagy akár csak előzetesen szűrni, nekik továbbra is csak értesítési-eltávolítási eljárásnak kell megfelelniük. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó tisztában van az ilyen szűrési rendszerek költségességével, úgy alakította a szabályokat, hogy csak az olyan platformoknak kelljen azokat alkalmazniuk, akik már amúgy is ezt teszik (YouTube – ContentID, Facebook – Rights Manager).

A bloggereknek már csak azért sem kell aggódniuk, mert esetükben jellemzően a blogot író az, aki megosztja a tartalmakat, a szabályozással érintett platformok pedig azok, amelyeknek fő vagy egyik fő célja a felhasználói által feltöltött, jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény tárolása és ahhoz hozzáférés biztosítása.

Mi vonatkozik az egyéni felhasználókra, akik csak ugyanúgy szeretnék használni az Internetet? Megosztani, feltölteni, letölteni, beszélgetni, keresgélni – és nem szeretnének törvényt sérteni.

A felelősség azt a platformot terheli, ahol a tartalom megjelenik, azonban én mindenkit arra biztatnék, hogy a törvény által védett szerzői jogokat akkor se sértse meg, ha a következmények esetleg nem őket fogják terhelni.

Érdemes tudni, hogy idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia céljából ezután is fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és a mémek továbbra is közzétehetők és megoszthatók lesznek.

Egy alkotó számára, aki jobbára az Interneten publikálja a műveit, jó ez a törvény? Jó ez a szigor? Vagy korlátozó hatású?

Úgy gondolom, az alkotók számára mindenképp előnyös a változtatás. Eddig a szerzők érdekei, vagyoni jogai meglehetősen háttérbe szorultak, ami nem hiszem, hogy serkentőleg hatott az alkotási kedvre. Szerintem az új irány még több minőségi tartalom létrejöttét segíti elő.

A tervezetet egyébként megvizsgálták abból a szempontból is, hogy összhangban van-e az Alapvető Emberi Jogok Chartájával és arra az eredményre jutottak, hogy nem sérti a véleményalkotás szabadságához való jogot.

Dr. Léhner Zsuzsanna ügyvéd, akkreditált mediátor, a Dr. Léhner Ügyvédi Iroda alapítója és vezetője. Egyik fő szakterülete a szerzői jog, elvégezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által tartott, Magyarországon elérhető legmagasabb szintű szerzői jogi képzést. Egyúttal tartalom-fejlesztő is, hiszen ír és fotózik. Megjelent két szórakoztató regénye és több szakmai e-könyve, köztük a Szerzői könyvkiadás című e-könyv. Jogblogjának témát érintő bejegyzése: Így védd a szellemi tulajdonodat!

Ui. a főszerkesztőtől: Az Irányelv végleges verziójának publikálása után szükség esetén még visszatérünk a témára szakértőnkkel.

About Vidi Rita

Az ihirek.hu megálmodója, elindítója vagyok, néhány oldalt én magam is adminisztrálok. Legfőbb küldetésemnek azt tekintem, hogy új kultúrát teremtsünk az információs dzsungelben, és segítsünk minél többeknek visszatalálni arra az ösvényre, ami vezet is valahová. Ezért csinálom az ihirek.hu-t, hogy ezt a visszatalálás élményt minél többen megtapasztalják.

View all posts by Vidi Rita →

Vélemény, hozzászólás?