A lehűlés megállította az algák szaporodását a Balatonban

Rendkívüli algásodás a Balaton délnyugati részén

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását a Balatonban, a legutóbbi, nyíltvízi mérések eredménye szerint drasztikusan csökkent az algatömeg a Keszthelyi-öbölben is, ahol korábban a legmagasabb értéket mérték – közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója az MTI-vel pénteken.

A kutató beszámolója szerint a héten öt helyszínen végeztek méréseket a tó nyílt vízén, ami szerint pusztulásnak indult az algaállomány. Az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció a 100 feletti érték után 40 mikrogramm/liter alá csökkent ismét a Keszthelyi-öbölben. Hozzátette, a nyíltvízi mérésektől eltérő értékek lehetnek a tó part-menti, sekélyvizű részein, öbleiben.
A professzor hangsúlyozta, a helyzet gyors javulása nem jelenti azt, hogy nem kell kideríteni mielőbb az augusztus végi rendkívüli algainvázió okát. Arról is beszámolt, hogy a BLI 1965 óta rendelkezik adatsorral a Balatonról, amelyből kiderül, hogy 2019 előtt utoljára 1994-ben volt kifogásolható mértékű algásodás a tó nyíltvizében.
A somogyi és a zalai kormányhivatal az MTI megkeresésére adott válaszaiból az derült ki, hogy a szezonban a vizsgálatok alapján valamennyi strand vize fürdésre alkalmasnak bizonyult, és a strandokon szeptember első napjaiban sem tapasztaltak olyan értékeket, ami alapján a fürdőzés egészségügyi kockázatot jelentene.
A Somogy Megyei Kormányhivatal közlése szerint a Balaton déli partján 59 természetes fürdőhely üzemelt ezen a nyáron, zömében június 7-től szeptember 1-ig. A fürdővíz jogszabályoknak megfelelő monitoringozása érdekében az üzemeltetők havonta egy-egy mintát vettek, amely értékeit akkreditált laboratóriumok értékelték ki.
“Területünkön a fürdővizek állapota az ellenőrzések időpontjában nem utalt cianobaktérium burjánzásra, és az üzemeltetők sem jelentettek erre utaló jeleket a szezon során. A hőmérséklet csökkenése és a légmozgás a cianobaktérium burjánzás esélyeit jelentősen csökkenti, így a nyári szezont követően ennek előfordulására még kevesebb eséllyel lehet számítani” – a somogyi kormányhivatal tájékoztatása szerint.
A Balaton Zala megyei területén idén 8 természetes fürdőhely üzemelt a nyáron. A leghosszabb ideig nyitva tartó fürdőhely is hivatalosan bezárt az elmúlt hétvégén – az illetékes kormányhivatal közlése szerint. A strandok megnyitása előtt, továbbá a szezon alatt 3-6 alkalommal vizsgálták a vízminőséget. Abban az esetben, ha a fürdővíz kékeszöld színű, zavaros, habzik, cianobaktérium sejtszám, klorofill és toxin vizsgálatot is végeznek.
“A szezon előtt mintázott fürdővíz vizsgálati eredmények nem estek kifogás alá az idei évben sem, a szezon folyamán egy alkalommal jeleztek fürdővíz-elszíneződést, amely után az illetékes hatóság valamennyi engedélyezett strandon elvégeztette a szükséges vizsgálatokat. Az eredmények nem haladták meg a jogszabályban meghatározott kifogásolt szintet” – a Zala Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint.

btt \ gkv

MTI 2019. szeptember 13., péntek 14:26

Borító: Keszthely, 2019. szeptember 11.
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékbõl felszabadult foszfor lehetett a fõ oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén – írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Fõigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
MTI/Varga György

A gazdagság receptje

About Káró Adrienn

Weboldal szerkesztő és szövegíró vagyok. Az internetet lényegében a kezdetek óta használom. Saját weboldalaim működtetésénél fogva mindig a hiteles információk átadására törekedtem. Az elmúlt húsz év alatt az internet egy turkálóvá nőtte ki magát, ahonnan igyekszem megtalálni és megmutatni a valódi értékeket.

View all posts by Káró Adrienn →

Vélemény, hozzászólás?