Helyi Klíma Klubok

A klímánk változik. Ez tény. A változás mibenléte és mértéke kiszámíthatatlan és nagy biztonsággal nem lehet előre jelezni a konkrét változásokat. Ezért a legjobb, ha a legrosszabbra készülünk.

Szakemberek is csak óvatosan jósolgatnak, de már napi szinten a közbeszéd része a klímaváltozás, hiszen mindnyájan érezzük a bőrünkön is. Vannak a klímaváltozásnak olyan alterületei és témakörei, amiknél már kongatják a harangot a tudósok és a klímaszakértők is, és vannak területek, ahol még csak becsléseket végeznek, és bíznak abban, hogy a jobb forgatókönyvek fognak megvalósulni. De meddig bízzunk még a jobb forgatókönyvben? Meddig éljünk még úgy, naivan, várva, hogy valaki más majd megoldja helyettünk, miközben rendre arculcsap bennünket a klímaváltozás itt megvalósuló összes jele, de mi nem akarunk tenni ellene, mert úgy gondoljuk, hogy egyrészt túl nagy falat ez, másrészt meg még mindig azt hisszük, hogy majd megoldják a szakemberek…

Nos, nem tudják. Ők az információt kutatják, adatokat elemeznek, hipotézisvizsgálatokat végeznek, és ezek alapján javasolnak, de cselekednünk nekünk kell.

Abban is sokan bíznak, hogy majd a politikusok oldják meg. Nos, a nagy megoldogatás eredménye jelenleg az, hogy az elolvadt jégtömeg alól felbukkanó, Északi Sarkkör környékén található új kőolaj mezőkért lázas harc folyik. Nemhogy nem állnak le a kitermelések, még újak is be fognak csatlakozni.

De az Egyesült Államokban például nagy lendülettel szálltak bele a palagáz kitermelésbe a cégek, aminek az lett a következménye, hogy bár a palagáz, ha azzal fűtünk, fele annyi széndioxidot juttat a légkörbe, mint a szén, de a kitermelés közben iszonyatos mennyiségű metán szabadul ki, ami pár éves távlatban sokszorosára növeli az üvegházhatást, mint a széndioxid. Adtunk a szarnak egy nagy pofont, ahogy mondani szokás, azzal, hogy politikusokra, és az őket pénzelő kőolajban és gázban érdekelt cégekre bíztuk a klímaváltozás megoldását.

A klímaváltozást nem tudjuk megállítani a határnál. Semmilyen politikai akarat nem képes elzárni egy országot a fenyegető klímaveszélyek elől.

Szerintem együtt van teendőnk, hogy a civilizációnk túlélje a következő 80 évet. Az emberi faj nem hal ki. De a klímaváltozás miatt nagyon durva átrendeződésekre kell számítani, és itt, Magyarországon, ahol legendásan röghöz kötöttek az emberek, mert például alapvetés nálunk, hogy mindenkinek legyen saját ingatlana, nos, itt sokkal nehezebb azzal számolni, hogy „majd ha nagy lesz a gond, továbbköltözünk.” Hova? Hogyan? Miből?

Magyarországon nem lesznek szélsőséges és gyors változások, helyettük az emberi cselekvésre és gondolkodásra leginkább NEM ható módozat fog megvalósulni: a lopakodó, alattomos változás.

Ez a legrosszabb, mert ez klasszikusan a béka alatt egyre melegedő, végül gyilkos mód felforró víz esete.

Lássuk, mikkel kell szembenéznünk a következő 5-10-15-25-50-80 évben itt, Magyarországon:

  • Az ország nagy részében melegebb lesz, több meleg nap lesz egymás után, enyhülés nélkül.
  • Megváltozik a talaj összetétele, nem úgy kell gazdálkodnunk, nem azt kell termesztenünk, ahogyan és amit eddig, hanem kötelező lesz reagálni a változásra, de nem tudunk arra készülni, amiről még azt sem tudjuk, hogy mi lesz pontosan… Állandó készenlétben kell állnunk.
  • Az erdőink, amikre büszkék vagyunk, nem biztos, hogy fogják szeretni az új klímát. Nem vagyunk felkészülve az ezzel kapcsolatos változásokra sem, és hiába terv, hogy növelni kell az erdőállományt, ez már nagyon esélyes, hogy nem fog sikerülni a változó klíma miatti plusz kihívások révén.
  • Az ország nagy részében kevesebb lesz a csapadék, tehát többet kell öntözni, de ennek számos más folyománya is lesz.
  • A talajvíz és a vízgyűjtő területek vízellátása teljesen kiszámíthatatlan jelen pillanatban, jó eséllyel egyre kevesebb lesz a víz. (Ez atomerőművek környékén igencsak problémás, tehát ez még az áramellátásra is hatással lesz.)
  • Az ivóvíz fogy. És pont. Kell ennél vészesebb jövőkép? Fel kell készülnünk a víztisztításra, de a víz kitermelésére is.
  • A csapadék jó eséllyel monszunszerűen fog lezúdulni, villámárvizeket és hatalmas károkat okozva (az meg plusz probléma, ha jég formájában esik). Fel kell készülni az esővíz begyűjtésre – hiszen ritka jószág lesz, így az öntözésre érdemes befogni, de egyszerre lezúdulva egyben sorscsapás-szerű is – de az elvezetésre is erőforrásokat kell áldozni, hogy ne kelljen az eső után derékig a vízben járni és utána az iszapot takarítani, fertőtleníteni.
  • Bár nálunk a melegedés lesz jellemző, de tapasztalhattuk már a jégsapkák olvadása miatt a szélsőséges hideg leáramlását is ide, a mérsékelt égövre (az egyenlítőig képes lemenni a sarkvidéki hideg, míg északra felmegy a nyári meleg). Arra fel vagyunk készülve, hogy hetekig -30 fok lesz? Arra fel van készülve a gazdaság, hogy nyár közepén fagypont körülire hűlhet éjszaka a hőmérséklet? (Az egyre nagyobb hőingás pedig zabálja a mesterségesen létrehozott civilizációs vívmányainkat: közműveket, utakat, épületeket, eszközöket).
  • A szúnyogok imádni fogják az új klímát, jönnek majd dögletes betegségeket okozó fajok is, amik ellen nem vagyunk felkészülve.
  • Megjelenhetnek olyan betegségek – akár járványos formában – is, amik itt mind az immunrendszer, mind az egészségügy számára kihívásokat fognak okozni.
  • Át kell szerveznünk a gazdaságot is országosan és helyben is: jobban kell koncentrálni a helyi erősségekre, hogy se az árunak, se a jószágnak, se a munkaerőnek ne kelljen annyit utaznia. A helyi gazdaságokat kell erősíteni és a településeket önfenntartóvá, önellátóvá kell tenni, amennyire csak lehet. A GDP, amire oly büszkék vagyunk, bele fog állni a földbe, ha a mindennapi túlélés lesz a feladat.
  • A háztáji gazdálkodást vissza kell erősítenünk. Akiknek erre nincs lehetőségük vagy nincs hozzá affinitásuk, azokat be kell csatornázni az ilyen háztáji termelők és gazdálkodók ügyfélkörébe, kapcsolati hálójába, hogy ne a világ végéről kelljen beszerezni azt, ami a közelben is megterem például.
  • A helyi közösségeket és mikroközösségeket fel kell készíteni a sorscsapásokra. Az áramkimaradásokra, a vízellátás csökkenésére, a villámárvizekre, akár az élelmiszer minőségének durva csökkenésére, de akár a hiányára is. Már az internetkimaradás is hatalmas problémákat okozhat, vissza kell térnünk ezért némiképp a papír alapú kommunikációra is, és gyakorolni kell krízishelyzetekre.
  • Az egyéneket külön is fel kell készíteni, mindenkinek fel kell készülnie.
  • Mindenkit érdekelté kell tennünk az előre tekintésben. Nem a szívószálról kell lemondanunk, hanem radikális változásokat kell eszközölnünk az életünkön, hogy lelassítsuk és megállítsuk a klíma változását. A visszafordítás meg majd a 80 év utáni 40-50 év feladata lesz valószínűleg.

Most azt gondolhatod, hogy ez rád nem vonatkozik.

Mert te olyan keveset fogyasztasz, csomó mindenről lemondasz, amúgy is jól bírod a meleget, a jégverés meg kevéssé érint esetleg – tüntetni meg nem akarsz kimenni, mert nem látod értelmét. Ja, és szívószálat sem használsz.

Mindnyájan tudunk kibúvókat keresni a klímával kapcsolatos teendők alól, de most mondok egy másik szempontot is.

Ilyen horderejű problémáknál gyakran érezzük, hogy egyedül vagyunk. Szeretnénk mi megoldani, ha lenne hatalmunk, de úgy érezzük, hogy nincs és soha nem is lesz. Ezért aztán passzoljuk. Na, ezt a passzolást most már el kell felejteni, örökre.

Hiszek abban, hogy a közösségekben sokkal több erő van, mint azt első ránézésre gondolnánk:

– Ha közösségi szintre emeljük a klímaváltozás témáját, akkor megszűnik az egyénben az elszigeteltség érzés.

–  Ez hihetetlen erőt tud adni egyénileg is, de a csoportnak is.

– Ha kisebb-nagyobb csoportokban ezek az egyéni és csoporterők is megjelennek és összeadódnak, akkor mind te, mind a csoprot tagjai azt fogjátok érezni, hogy bármire képesek vagytok. És azok is lesztek.

Szerintem két nagyon fontos feladat van MOST, viszont GYORSAN:

– Minél több embernek összeállnia helyi, egyre növekvő, először kis, majd egyre nagyobb klubok formájában.

– És ezeknek az embereknek a hírvivés, önszerveződő módon történő információátadás, továbbá a példamutatás feladatát kell ellátniuk.

Hogy mire gondolok konkrétan?

Szervezz Helyi Klíma Klubot, amit fogj fel önszerveződő, klíma-központú beszélgetős-cselekvős csoportnak, amelynek fő célja az ismeretterjesztés, tapasztalatszerzés, felkészülés a változásokra, és a túlélés biztosítása.

Természetesen munkahelyek, kollegiális csoportosulások is lehetnek Helyi Klíma Klubok, nem kötelező ezeknek településeken belülre korlátozódniuk, de a településeken vannak meg általában a túléléshez szükséges erőforrások (étel, ital, föld, gépek, emberek, stb.) és mikor gond van, otthon akarja túlélni az ember, nem az irodában. Egy ember akár több Helyi Klíma Klubnak is tagja, sőt vezetője is lehet, hiszen a közben szerzett tapasztalatot jól át lehet ültetni máshova és más típusú emberekből szerveződő klubokba is.

A szerzett tapasztalatok terjesztésében az ihirek.hu is segíteni fog.

Így szervezz Helyi Klíma Klubot!

– Szervezd össze a barátaidat egy limonádézásra vagy kávézásra hetente-kéthetente, és legyen a központi témátok az, hogy „Mit tudunk HELYBEN tenni, hogy enyhítsük, de biztosan túléljük a klímaváltozást?”*

Legyen ez egy klub, konkrétan egy helyi klíma klub. Például Szombathelyi Klíma Klub. Kartali Klíma Klub. A település lakói számára elképesztően fontos, hogy részt vegyenek ebben, de NEM az önkormányzat feladata ez! Nem is a polgármesteré, nem is a képviselőké, tisztségviselőké. Nekik megvan a feladatuk a településen, később majd ők is bekapcsolódnak, de rájuk nem testálható ez a feladat. Ennek létrehozása a te feladatod, a tiéd, aki jelenleg a legjobban aggódsz az miatt, hogy mi lesz velünk a következő években, és majd utána.

– Ne vonj be semmilyen szervezetet, és ne is alakulj szervezetté – teljesen felesleges a bürokrácia irányába elmenni, mert nem a források megszerzése a lényege ennek, hanem a közösségi gondolkodás és a közösségi cselekvés. A Helyi Klíma Klubod legyen abszolút civil, szervezetektől, pártoktól független, színes, cselekvő, felelősségvállaló kezdeményezés. (Ha szervezetté alakultok, egy-két felelős lesz csak, az meg nem célravezető hosszú távon, márpedig most a célravezetőségen van a hangsúly.)

– Eleinte elég, ha 2-3-an, majd 3-4-en, majd egyre többen vagytok. Nagyon fontos cél a növekedés hétről-hétre, de az is fontos, hogy induljatok kicsiben. A rendszeresség és a témához való ragaszkodás hatalmas erő lesz a növekedés serkentésében! Tűzd ki célnak, hogy egy év múlva legyetek legalább 40-en, az már elképesztő erőt jelent. A lassú növekedést is jól lehet követni, a gyors növekedésben viszont  extra erőforrásokat igényelhet, azzal jobb vigyázni, mert elviszi a célról a fókuszt.

– Eleinte ne szedj tagdíjat! Kalkulálj 0 forintos költségvetéssel a kezdésnél, hiszen nincs is eleinte többre szükség, mint együtt gondolkodásra, eszmecserére, kisebb-nagyobb vitákra, és a következő hétre való előre tervezésre. A tagok önkéntes hozzájárulásaival, amik jórészt nem anyagi, hanem kétkezi hozzájárulások lesznek majd, nyugodtan számolhatsz előre és hosszú távon is. Hogy később mi lesz belőle, azt majd a klub kitalálja, az indulás legyen kötöttségektől mentes.

– Ne csak barátokat vonjatok be, hanem olyanokat is, akiket alig, vagy futólag ismertek, de úgy gondoljátok, hogy érdekli őket a téma. Mindig kellenek az új impulzusok és az egyre bővülő kapcsolati tőke is. Soha ne adjátok alább a növekedés igényét! Nincs olyan, hogy „elegen vagyunk” addig, amíg nincs benne mindenki.

– Érdemes Klíma Körök alakítására ösztönözni a tagokat, 4-5-6 fős csoportokban, külön kis csoportvezetőkkel. Ők csoportosulhatnak közös érdeklődési kör alapján, de projektenként is változhat ezen körök személyi összetétele. A lényeg, hogy 5-6 embernél ne legyenek többen a körökben, és legyen csoportvezetőjük is. Mindig, mindenhova kell egy vezető, a személyek persze változhatnak, hiszen ez nem tisztség, ez küldetés.

Indítsatok cselekvési projekteket együtt – akár már az önkormányzattal együttműködve, közösségi – vagyis önkéntes – munka keretében.  Mi lehet ilyen projekt? Bármi, ami a mikrokörnyezetet klímatúlélés szempontjából előnyösebb helyzetbe hozza. Elsőként mindenkinek a faültetés jut eszébe, de a vízelvezető árkok és a településen kívüli vízelvezetés is fontos feladatok, mint ahogy alap a szemétszedés, és az újrahasznosítható hulladékok helyben történő újrahasznosítása, a zöldhulladék visszatermelése a talajba, stb. Van, akinek van kertje, amibe mások helyett is tud fát ültetni, másnak meg van egy utánfutója, amivel a zöld hulladékot lehet összegyűjteni és elvinni oda, ahol komposztálni tudják. Van, aki profi a szelektív hulladékgyűjtésben, van, aki jól tud magyarázni. A variációk és a projektek témájának, célkitűzésének száma VÉGTELEN. Nem kell mindenkinek ugyanazt tennie aktuálisan, szét kell osztani a részfeladatokat. Van esélyünk tehát változtatni, de MOST kell cselekedni.

Hívjatok szakértőket a klubbotokba, akik elmagyarázzák azt, amihez kevéssé értetek. Szervezzetek előadásokat, hívjatok meg mindenkit, akit csak ismertek, és ők is hívjanak magukkal még embereket. Tartsatok prezentációkat, mert ez mindenki számára hasznos: aki hallgatja, jobban megérti, átlátja a dolgokat, aki tartja, jobban megérti, átlátja a dolgokat :). (Igen, nem véletlenül írtam így.)

– A Helyi Klíma Klubba és a tevékenykedésbe is vonjátok be a gyerekeket és az időseket is! Nemcsak a 25-30-50 éves, leginkább cselekvőképes korosztály feladata túlélni és erről gondolkodni-gondoskodni, hanem mindenkié. Iszonyatosan nagy szükség van az idősek bölcsességére, a tapasztalataikra, és arra is, hogy a fiatalok, a gyerekek is lássák, hogy van jövőjük, és MOST teszünk róla, hogy nekik később ezzel már ne kelljen szenvedniük. Egy amerikai kormányzótól, Jay Inslee-től hallottam egy klímaváltozásról szóló sorozatban ezt a mondatot, ami nagyon szíven ütött: Mi vagyunk az első generáció, akik a mindennapjaikban érzik a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az utolsó generáció, akik ez ellen tenni tudnak.

– Fontos, hogy legyen hajtóereje, központi lelke, másképp fogalmazva: egy-két-három főkolomposa a klubnak. Nem fog úgy működni, hogy azt gondolod, hogy majd mindenki egyenlő formában kiveszi a részét. Mindig kell egy vezető, mert a többség nem tud vagy nem szeretne olyan mélységekben belefolyni, ami már vezetői kompetenciákat feltételez. A vezetősködést akár vetésforgó formában is lehet váltogatni, hogy ne váljon belterjessé a közösség (tehát bizonyos időközönként valaki más lesz az éppen aktuális Klubvezető). Ha nincs vezető, aki vállalja a szervezői feladatokat, akkor mindenki a másikra vár. Ennek a másra várós megoldásnak a hatékonyságát látjuk a klímaváltozás kapcsán is… A Helyi Klíma Klub ne essen ebbe a hibába! Kell egy főszervező, ami lehet egy kis csoport is persze, akik vállalják az operatív teendőket.

Tűzzetek ki célokat, kövessétek és beszéljétek át újra és újra a tagsággal, legyen mindenki bevonva. A célok elérését ünnepeljétek meg batyus megoldással: mindenki hozzájárul egy kis üdítővel és sütivel az ünneplésbe. Érezzétek jól magatokat mindeközben – és erre meg is lesz minden okotok, hiszen együtt lesztek és olyan célokat értek el, amikről korábban álmodni sem mertetek.

– Természetesen a könnyebb kapcsolattartás érdekében nyugodtan használjatok a zárt FB csoport intézményét. (Azért kell zárt csoport, mert adatvédelmi ügyileg ez a szerencsésebb.) Csak a már elköteleződött klubtagok legyenek ott, mert olvasnivalóval szolgálunk majd itt is a tapasztalataitok által, tehát akiket csak érintőlegesen érdekel a téma, itt majd tájékozódhatnak, de a közvetlenül nem cselekvők begyűjtése egy csoportba csak illúziót keltene, hogy sok a szorgos kéz, pedig hát nem… Tökéletes megoldás a FB helyett a Discord csatorna is, ahol sokkal közvetlenebbül lehet beszélgetni (mobilon is működik természetesen).

– Az esetlegesen felmerülő problémákat – pl. viták, személyis konfliktusok – oldjátok meg a lehető legdemokratikusabban, a lehető legtöbb ember véleményét kikérve (akár szavazással), DE gyorsan! A Helyi Klíma Klubnak fontosabb küldetése van annál, hogy emberi kicsinyesség áldozata legyen. Aki nem való a közösségbe, gyorsan meg kell válni tőle, hogy az érdemi munka tovább folytatódhasson. De ez ne a különvélemény elhallgattatására irányuljon! Lesznek viták, a lényeg, hogy azok addig folytatódjanak, míg a végén a vitázók álláspontjai valamennyire nem közelednek egymáshoz, vagy amíg a vitázók ki nem tudnak jelölni egy közös konszenzusos pontot. (A vitákba ne avatkozzon be kívülről senki, azt a vitázóknak kell lerendezniük.)

– A külvilág felé történő kommunikációhoz használjatok közösségi oldalakat, készítsetek fotókat, videókat, vezessetek blogot, youtube csatornát, stb. Nem kell a szűk körön belül tartani az információt, hiszen az a cél, hogy mindenki okosabban és felkészültebben nézzen a következő évek-évtizedek elébe. Az ihirek.hu-n természetesen rendszeresen hírt adunk a Helyi Klíma Klubok működéséről és eredményeiről, és alig várjuk, hogy végre közzé tehessük ezeket!

Csináld végig ezeket a lépéseket, vagy akár csak egyet közülük és máris elmondhatod magadról, hogy te tényleg tettél a klímaváltozás és az emberiség jövője érdekében.

*Miért ez legyen a központi kérdés: „Mit tudunk HELYBEN tenni, hogy enyhítsük, de biztosan túléljük a klímaváltozást?”

És miért ne valami más legyen a központi kérdés?

Mert amikor lecsap a következő jégeső és derékig kell járni az iszamos vízben, mentve az embereket, állatokat, ingóságokat, vagy áramkimaradások lesznek a Duna alacsony vízállása miatt, vagy nem lesz mit inni, akkor bármennyire is a CO2 kibocsájtás, meg a metán légkörbe kerülése okozta a klímaváltozást, baromira nem azzal lesz teendőd. Eljöhetnek olyan időszakok, amikor a következő nap túlélése lesz a tét, mert 45 fokos forróság érkezik, vagy épp tartósan mínusz 30 fok.

Meg kell szerveznünk HELYBEN, hogy hogyan segítsünk magunkon és egymásnak.

Kell egy közösség, aminek az a központi témája, hogy:

hogyan enyhítsük a klímaváltozást (megakadályozni már nem lehet, hiszen már történik),

és hogyan éljük túl.

A Helyi Klíma Klubok fő célja az ismeretterjesztés, a tapasztalatszerzés és a kisebb-nagyobb saját projektek kivitelezése.

Számtalan különböző megoldás lehet a klímaváltozásból eredő problémákra, és azért kell mindenhová helyi klub, mert mindenhol mások az adottságok, mások az emberek, mások a kihívások már most is. A túlélést nem lehet központilag megoldani.

Minden Helyi Klíma Klubnak lehetnek olyan specialitásai, amik példaértékűek lesznek mások számára, és elismerésre méltóak a világ előtt. Ezeket az eredményeket majd természetesen közre is adjuk.

Bármi is vár ránk, fel kell rá készülnünk. De nem vagyunk egyedül a feladatra. A közösségben erő van, ezt kell használnunk a túléléshez.

A Helyi Klíma Klubok ebben segítenek.

Alapíts egyet MOST!

Helyi Klíma Klubok – alap FB csoport, ha szeretnél helyben szervezni egy Klíma Klubot, de még kell pár impulzus az elinduláshoz. Segítünk!

A Kartali Klíma Klub csoportja, alapítva 2019. 07. 19-én.

Vidi Rita